Csatlakozott:
2015-04-04
Bemutatkozás: Az egész egy félrelépéssel kezdődött... majd 2 hét fekvőgipsszel folytatódott. "Kényszerpihenő, gondolkodj!" Rossz irányba tartok... Egyre messzebb attól, akivé lenni szerettem volna gyerekkoromban. Akkoriban naplót vezettem, gondosan leírtam az álmaimat... a sok költözésben már ki tudja hová lettek azok a sorok... Aztán lekerült a gipsz és mintha egyenesbe jöttek volna a dolgok: jött Ő és teljes volt minden... észrevétlen zuhantam a padló felé, hogy aztán hatalmas robajjal csapódjak a sziklás semmibe és még lejjebb. "Megint mással vagy elfoglalva!" Itt az idő, hogy újra írjak... álmokat, fájdalmakat, mosolyt, könnyeket, felismeréseket... emlékeztetőül, bátorításul mindenkinek, aki egyszer már mert nagyot álmodni, aztán mégis megtorpant.
